A botanikusok jellemzése szerint az
aloe a Liliomfélék családjába tartozó virágos zárvatermô növény. Virágai egy vagy több hosszú száron nônek, színük a zöldesfehértõl a sárgán és a narancsszínûn át a pirosig terjedhet. Hosszú, vastag és mindkét szélükön tüskés levelei egy rövid szár körül spirálisan helyezkednek el. A levelek belsejében lévô nyálka parenchimát tartalmaz, amely olyan szivacsos szerkezetû, hogy képes a gyökerek és a levelek által megszûrt vizet megôrizni.
Egy komplex átalakító folyamat segítségével ez a víztartalom kesernyés, áttetszô géllé alakul. Ez az a gél, amelyet gyógyhatású tulajdonságai miatt oly nagyra értékelnek.
Körülbelül 300 aloe fajta létezik, ezek között szerepelnek néhány centiméteres apró növények csakúgy, mint több méter magasak is. Ezek közül azonban csak néhány rendelkezik gyógyhatással. Alapvetõen a hosszú húsos levelû aloe barbadensis az, amely számos kozmetikai termékben megtalálható, és amelyet gyógyhatású tulajdonságai miatt különbözô betegségek és sérülések gyógyítására használnak.
A növény történetét és jelenlegi fejlôdését tanulmányozva be kell látni, hogy ez a szokatlan növény rengeteg ismert és még ismeretlen erénnyel rendelkezik.
Az Aloe Vera öt hasznos hatása alapján biztosítja számos probléma leküzdését a szervezetben. Az Aloe Vera méregtelenít, tökéletesíti az emésztést, javítja a táplálék felszívódását, szervezetünkön végighaladva vigyáz testünk egyensúlyára. Természetes összetételének köszönhetôen lehetôséget teremt a szervezetnek, hogy kijavítsa saját magát, vagyis mobilizálja testünk öngyógyító képességét. Az immunrendszer erôsítésével segít helyreállítani a kibillent egyensúlyi állapotot, így a gyógyítás mellett hosszú távú preventív (megelôzô) hatást gyakorol szervezetünkre. Külsôleg és belsôleg egyaránt alkalmazható, mintegy 240 féle hatóanyagával az alábbi területeken fejti ki jótékony hatását:
-fertôzésgátlás, fertôtlenítés, gyulladáscsökkentés
-sejtnövekedés serkentése
-tisztítás, méregtelenítés
-immunrendszer erôsítés, idegnyugtatás, fájdalomcsillapítás
Az Aloe Vera összetétele és gyógyászati tulajdonságai:
1. Vitaminok
A-vitamin (karotin): védi a sejteket a szabad gyököktôl, jótékony hatású a bôrre, hajra.
B1-vitamin (tiamin): szükséges az energiatermeléshez és a szövetgyarapodáshoz, az idegrendszer és az izmok zavartalan mûködéséhez.
B2-vitamin (riboflavin): elôsegíti a növekedést, javítja a látást
B3-vitamin (niacin, nikotinsav): anyagcsre szabályozó, az idegrendszer mûködéséhez nélkülözhetetlen
B6-vitamin (piridoxin): idegrendszer mûködéséhez fontos a vörösvértestek és ellenanyagok képzéséhez, az immun- és idegrendszer mûködéséhez
B9-vitamin (folsav): nélkülözhetetlen a fehérje szintézishez, a vörösvértestek képzéséhez
B12-vitamin (cianokobalamin): nélkülözhetetlen a sejtek növekedéséhez
C-vitamin (aszkorbinsav): fontos antioxidáns, fokozza a sejtregenerálódást
E-vitamin (tokoferol): fontos antioxidáns, védi a sejthártyákat, fokozza a sejtregenerálódást
2. Ásványi elemek
Calcium és foszfor: segíti a csontfejlôdést
Kálium (kálium-szorbát): szabályozza a szervezet vízháztartását, normalizálja a szív ritmusát, vérnyomáscsökkentô
Vas: szükséges a vörösvértestek képzéséhez, bizonyos enzimek keletkezéséhez
Nátrium: nélkülözhetetlen a vízháztartás szabályozásában
Klór: antiszeptikus, fertôtlenítô hatású, létfontosságú a gyomorsavképzésben
Mangán és magnézium: segíti az izmok és a központi idegrendszer hatékony mûködését
Réz: nélkülözhetetlen a vas beépüléséhez, nagy szerepe van a kötôszövetek kialakulásában
Króm: segíti a zsírsavenzimek mûködését, fontos a vér cukor- és koleszterinszintjének szabályozásában
Cink: serkenti a fehérjék képzôdését, irányítja az anyagcsere-folyamatokat
3. Mono- és Poliszacharidok
4. Esszenciális aminosavak
(a nyolc esszenciális aminosavból, melyet a szervezetünk nem tud elôállítani,
hetet tartalmaz)
5. Szekunder aminosavak
(a 14 szekunder aminosavból 11 megtalálható benne)
6. Lignin, szaponin, antrakinin-ok
( a ligninek könnyedén hatolnak be a bôrbe, a szaponinok antiszeptikus hatásúak, az antrakinonok hashajtó és purgatív hatásúak)
7. Enzimek
(irányítják a sejtekben lejátszódó kémiai folyamatokat, hiányuk elôbb-utóbb betegséghez vezet)